2009. október 22., csütörtök

Magány.

Érzem, a magányt. Ő az én barátom. Rá mondhatom, hogy mindig ottvan mellettem, ő az én ÖRÖK barátom. Soha senki nem lesz olyan mint ő Igen, tudom nevetséges. Talán egyszer itt abba hagyom és álombasírom magam...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése